Biharugra településIsten Hozta Biharugrán!

Biharugra Békés megye észak keleti csücskében, Hajdú-Bihar és Békés megye, valamint a magyar-román államhatár találkozásánál fekszik. A település, valamint elődei 1950-ig, mintegy ezer éven át Bihar vármegye részét képezték. A vármegyén belül Ugra a Szalontai, a Cséfai, majd a Cséffa-nagyszalontai járáshoz tartozott. Ezután Békés megyéhez csatolták a Sarkadi járás részeként, majd a Szeghalmi járás része lett. Napjainkban a kistérségen belül ismét Sarkadhoz köti egyre több szál.

Biharugra lakosainak száma napjainkban 945 fő (2015. évi adat). A községnek száz évvel ezelőtt közel kétszer annyi lakosa volt, mint napjainkban. Ez a hanyatlás egyrészt "Trianon" következményeire vezethető vissza, még akkor is ha azt látjuk, hogy a békeszerződés után az 1960-as évekig fokozatosan nőtt a falu lakosainak száma. A trianoni határ miatt Biharugra az ország legszélére került, ezzel elvesztve a kistérségen belüli addigi relatív központi szerepét is. Az 1960-as években azonban nagyobb elvándorlási hullám következett, amely a tsz-szervezés után kezdődött. Biharugra község lakossága egyre inkább elöregszik. Egyre csökken a megtartóereje, ennek az ősidők óta lakott vidéknek, amely pedig már hajdani időkben is vonzotta az embereket a letelepedésre.

Befejeződött a korábban bezárt hulladéklerakók rendbetétele a Dél-Alföld 36 településén. Mintegy egymillió négyzetméter nagyságú területet rekultiváltak a 39 lerakó helyszínén. A 100%-os támogatottságú pályázatot a DAREH Önkormányzati Társulás az I. ütem elnevezésű projektje keretében valósította meg, 5,2 milliárd forintból.

 

A korábban bezárt szeméttelepek sorsa rendeződött ezzel a nagyszabású zöldberuházással. A projekt célja a környezet védelme, elsősorban a felszíni és felszín alatti vizek további szennyezésének megakadályozása.

A térségi szintű rekultivációs programban összesen 69 település 76 db hulladéklerakójának rekultivációját valósították meg, ebből 39 db-ot a jelen I. ütemben. Ezzel párhuzamosan zajlott a II. ütem is, amelybe 37 lerakót vontak be. A két projekt megvalósítja a régió rekultivációs céljainak 40%-át, illetve az országos célok közel 5%-át.

Jelen projektben mintegy 1,2 millió m2 területet rekultiváltak, több mint félmillió tömör m3 hulladékot mozgattak meg. A projekt során a szűk másfél évnyi kivitelezési időszakban 40 alvállalkozó közel 400 munkavállalót foglalkoztatott.

A REKULTIVÁCIÓ latin eredetű szó, jelentése: az emberi beavatkozás miatt elpusztult természeti környezet, különösen növényzet tudatos helyreállítása talajjavítással, ültetéssel. Legfontosabb feladat a tájseb eltüntetése és a hulladéklerakóból történő szennyezőanyag-kibocsátás megszűntetése, illetve minimalizálása.

 

Együtemű (végleges, helyben történő) rekultiváció: azokban az esetekben alkalmazható, ahol a depónia süllyedése és konszolidációja már nem várható (10 évnél régebben bezárt lerakók).

Együtemű rekultiváció: Almáskamarás, Ambrózfalva, Battonya - régi, Battonya – új, Biharugra, Békéssámson, Bélmegyer, Csanádapáca, Dévaványa, Dombiratos, Ecsegfalva, Elek – régi, Gerendás, Kertészsziget, Kétegyháza, Kötegyán, Kőrösújfalu, Lőkösháza, Magyarbánhegyes, Makó-régi, Maroslele, Medgyesbodzás, Medgyesegyháza, Nagybánhegyes, Pitvaros, Pusztaföldvár, Sarkad, Szeghalom – régi, Szentes-Termál, Tarhos, Újkígyós, Zsadány.

Kétütemű rekultiváció: mivel a közelmúltban hagyták fel őket és így a stabilizálódási és gáztermelődési folyamatok még zajlanak, a lerakó felszíne mozoghat, így lezárása csak átmeneti záróréteggel lehetséges. Azon lerakók esetében, ahol az elhelyezett frissen lerakott hulladék mennyisége meghaladja a 10.000 m3-t, intenzív gázképződés várható a benne található szerves anyagok bomlása, rothadási folyamatai miatt. Stabilizációjuk több éves, akár évtizedes folyamat, így a végleges lezárásra majd csak a stabilizálódott depónián kerül sor.

Kétütemű rekultiváció: Békésszentandrás, Doboz, Dombegyház, Elek-új, Kevermes, Szeghalom-új, Orosháza.

A projekt neve: Délkelet-Alföld Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer (DAREH) Létrehozását Célzó Önkormányzati Társulás települési szilárdhulladék-lerakóinak rekultivációja” - KEOP-2.3.0/2F/09-11-2011-0003

A projekt megvalósítási időszaka: 2012. április 27. - 2015. június 30.

A projekt bruttó összköltsége: 5,237 milliárd forint, melyet a támogatási szerződés értelmében teljes mértékben uniós pályázati forrás fedez.

Háttér:

A Délkelet-Alföld Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer (DAREH) Létrehozását Célzó Önkormányzati Társuláshoz tartozó projektterület földrajzilag a Dél-alföldi régió keleti részén elhelyezkedő Békés megye, valamint Csongrád megye keleti területére terjed ki.

A települések jellemzően ártérperemi területen, a Körös-Maros völgy területén helyezkednek el, ahol nagy számban találhatók természetvédelmi területek is.

Az érintett terület érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területe a Maros-hordalékkúp térsége, ahol a jó vízvezető képességű rétegek gyakorisága, jellege lehetőséget nyújt arra, hogy a felszín felőli szennyezések bekerüljenek a magasabban fekvő rétegvizekbe.

A műszaki védelem nélkül kialakított hulladéklerakók esetében a csapadék, a lerakóhoz érkező víztömeg, vagy a talajvíz kioldja a hulladéktestből a szennyező, esetleg mérgező anyagokat, melyek a talajvízbe szivároghatnak. A hulladéklerakóból leszivárgó víz még évtizedekig szennyezheti a felszín alatti vizeket.

 

A projektben résztvevő települések közül 19 esetében a bezárt lerakó sérülékeny vízbázist veszélyeztet. Gerendás kivételével mindegyik közvetlenül is veszélyezteti az ivóvízbázist.

 

A projekt megvalósítása során az I. ütemben nem számoltak fel egyetlen lerakót sem, 32 db lerakót végleges lezárással rekultiváltak (együtemű rekultiváció).

Ezek közül 3 db lerakó kapott a jogszabálynál részletesebb rétegrendet, a nagyobb környezetbiztonság érdekében és 4 db a jogszabály szerinti minimális rétegrendet.

15 db lerakót a környezetre gyakorolt hatása és a költséghatékonyság elve alapján egyszerűbb rétegrenddel rekultiváltak.

7 db lerakót csak két ütemben lehetett lezárni (kétütemű rekultiváció), mivel a közelmúltban hagyták fel őket és így a stabilizálódási és gáztermelődési folyamatok még zajlanak, a lerakó felszíne mozoghat. Ezeket leghamarabb egy évtized múltán rekultiválhatják véglegesen.

Az orosházi esetében fáklyázást alkalmaztak.


A biharugrai lakosok nevében üdvözlöm Önt községünk honlapján!

Örömmel tölt el, hogy honlapunk felkeltette érdeklődését. Remélem, kellemes időtöltést szerzünk Önnek, és sok hasznos információt tud meg településünkről.

Makra Tibor polgármester

Biharugra térkép

Magyar Élelmiszerbank

Biharugrát a Magyar Élelmiszerbank
Egyesület támogatja.

Biharugra Község Önkormányzata 12.895.707.- Ft. vissza nem térítendõ támogatást nyert a Helyi hõ- és hûtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal” címû pályázati konstrukción az Új Széchenyi Terv keretében. A beruházásból a helyi konyha épületének fûtésrendszerének a fejlesztésére került sor. 

Sajtótájékoztató

Az Európai Unió tagállamai 2007. év márciusában egyhangúan vállalták, hogy 2020-ig az  üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 20%-kal csökkenti, az energiafelhasználáson belül a megújuló energiaforrások részarányát a jelenlegi 8,5%-ról 20%-ra növeli, és az energiahatékonyság 20%-kal javítja.

Hazánkban a Környezet-és Energia Operatív Program (KEOP) által meghirdetett pályázatok vissza nem érítendõ támogatást nyújtanak azok részére, akiknek fontos az energiaracionalizálás és a megújuló energiaforrások használata.