Befejeződött a korábban bezárt hulladéklerakók rendbetétele a Dél-Alföld 36 településén. Mintegy egymillió négyzetméter nagyságú területet rekultiváltak a 39 lerakó helyszínén. A 100%-os támogatottságú pályázatot a DAREH Önkormányzati Társulás az I. ütem elnevezésű projektje keretében valósította meg, 5,2 milliárd forintból.

 

A korábban bezárt szeméttelepek sorsa rendeződött ezzel a nagyszabású zöldberuházással. A projekt célja a környezet védelme, elsősorban a felszíni és felszín alatti vizek további szennyezésének megakadályozása.

A térségi szintű rekultivációs programban összesen 69 település 76 db hulladéklerakójának rekultivációját valósították meg, ebből 39 db-ot a jelen I. ütemben. Ezzel párhuzamosan zajlott a II. ütem is, amelybe 37 lerakót vontak be. A két projekt megvalósítja a régió rekultivációs céljainak 40%-át, illetve az országos célok közel 5%-át.

Jelen projektben mintegy 1,2 millió m2 területet rekultiváltak, több mint félmillió tömör m3 hulladékot mozgattak meg. A projekt során a szűk másfél évnyi kivitelezési időszakban 40 alvállalkozó közel 400 munkavállalót foglalkoztatott.

A REKULTIVÁCIÓ latin eredetű szó, jelentése: az emberi beavatkozás miatt elpusztult természeti környezet, különösen növényzet tudatos helyreállítása talajjavítással, ültetéssel. Legfontosabb feladat a tájseb eltüntetése és a hulladéklerakóból történő szennyezőanyag-kibocsátás megszűntetése, illetve minimalizálása.

 

Együtemű (végleges, helyben történő) rekultiváció: azokban az esetekben alkalmazható, ahol a depónia süllyedése és konszolidációja már nem várható (10 évnél régebben bezárt lerakók).

Együtemű rekultiváció: Almáskamarás, Ambrózfalva, Battonya - régi, Battonya – új, Biharugra, Békéssámson, Bélmegyer, Csanádapáca, Dévaványa, Dombiratos, Ecsegfalva, Elek – régi, Gerendás, Kertészsziget, Kétegyháza, Kötegyán, Kőrösújfalu, Lőkösháza, Magyarbánhegyes, Makó-régi, Maroslele, Medgyesbodzás, Medgyesegyháza, Nagybánhegyes, Pitvaros, Pusztaföldvár, Sarkad, Szeghalom – régi, Szentes-Termál, Tarhos, Újkígyós, Zsadány.

Kétütemű rekultiváció: mivel a közelmúltban hagyták fel őket és így a stabilizálódási és gáztermelődési folyamatok még zajlanak, a lerakó felszíne mozoghat, így lezárása csak átmeneti záróréteggel lehetséges. Azon lerakók esetében, ahol az elhelyezett frissen lerakott hulladék mennyisége meghaladja a 10.000 m3-t, intenzív gázképződés várható a benne található szerves anyagok bomlása, rothadási folyamatai miatt. Stabilizációjuk több éves, akár évtizedes folyamat, így a végleges lezárásra majd csak a stabilizálódott depónián kerül sor.

Kétütemű rekultiváció: Békésszentandrás, Doboz, Dombegyház, Elek-új, Kevermes, Szeghalom-új, Orosháza.

A projekt neve: Délkelet-Alföld Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer (DAREH) Létrehozását Célzó Önkormányzati Társulás települési szilárdhulladék-lerakóinak rekultivációja” - KEOP-2.3.0/2F/09-11-2011-0003

A projekt megvalósítási időszaka: 2012. április 27. - 2015. június 30.

A projekt bruttó összköltsége: 5,237 milliárd forint, melyet a támogatási szerződés értelmében teljes mértékben uniós pályázati forrás fedez.

Háttér:

A Délkelet-Alföld Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer (DAREH) Létrehozását Célzó Önkormányzati Társuláshoz tartozó projektterület földrajzilag a Dél-alföldi régió keleti részén elhelyezkedő Békés megye, valamint Csongrád megye keleti területére terjed ki.

A települések jellemzően ártérperemi területen, a Körös-Maros völgy területén helyezkednek el, ahol nagy számban találhatók természetvédelmi területek is.

Az érintett terület érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területe a Maros-hordalékkúp térsége, ahol a jó vízvezető képességű rétegek gyakorisága, jellege lehetőséget nyújt arra, hogy a felszín felőli szennyezések bekerüljenek a magasabban fekvő rétegvizekbe.

A műszaki védelem nélkül kialakított hulladéklerakók esetében a csapadék, a lerakóhoz érkező víztömeg, vagy a talajvíz kioldja a hulladéktestből a szennyező, esetleg mérgező anyagokat, melyek a talajvízbe szivároghatnak. A hulladéklerakóból leszivárgó víz még évtizedekig szennyezheti a felszín alatti vizeket.

 

A projektben résztvevő települések közül 19 esetében a bezárt lerakó sérülékeny vízbázist veszélyeztet. Gerendás kivételével mindegyik közvetlenül is veszélyezteti az ivóvízbázist.

 

A projekt megvalósítása során az I. ütemben nem számoltak fel egyetlen lerakót sem, 32 db lerakót végleges lezárással rekultiváltak (együtemű rekultiváció).

Ezek közül 3 db lerakó kapott a jogszabálynál részletesebb rétegrendet, a nagyobb környezetbiztonság érdekében és 4 db a jogszabály szerinti minimális rétegrendet.

15 db lerakót a környezetre gyakorolt hatása és a költséghatékonyság elve alapján egyszerűbb rétegrenddel rekultiváltak.

7 db lerakót csak két ütemben lehetett lezárni (kétütemű rekultiváció), mivel a közelmúltban hagyták fel őket és így a stabilizálódási és gáztermelődési folyamatok még zajlanak, a lerakó felszíne mozoghat. Ezeket leghamarabb egy évtized múltán rekultiválhatják véglegesen.

Az orosházi esetében fáklyázást alkalmaztak.

Alföld Slow

Biharugra térkép

Új piaci épület Biharugrán

 

Polgármesteri Hivatal energetikai fejlesztése

Könyvtár energetikai fejlesztése

EFOP-1.5.3-16-2017-00018

A biharugrai önkormányzati konyha energetikai fejlesztése

 A biharugrai önkormányzati konyha energetikai fejlesztése

 

„Nemzetiségi kulturális rendezvény Biharugrán” TTP-KP-1-2022/1-000021 kódszámú pályázat

„Testvértelepülési programok és együttműködések támogatás” TTP-KP-1-2022/1-000077 kódszámú pályázat

Fogorvosi alapellátás infrastrukturális fejlesztése Biharugrán

Fogorvosi alapellátás infrastrukturális fejlesztése Biharugrán

Biharugra - óvoda épületének infrastrukturális fejlesztése

"Biharugra - óvoda épületének infrastrukturális fejlesztése"

"Élhető település - Biharugra"

Élhető település - Biharugra

Biharugra - óvoda épületének infrastrukturális fejlesztése.

"Biharugra - óvoda épületének infrastrukturális fejlesztése"

Állampapír nyereményjáték2022

Babakötvény nyereményjáték2022

babakotveny