![](/images/iacf1.jpg)
Biharugra Békés megye észak keleti csücskében, Hajdú-Bihar és Békés megye, valamint a magyar-román államhatár találkozásánál fekszik. A település, valamint elődei 1950-ig, mintegy ezer éven át Bihar vármegye részét képezték. A vármegyén belül Ugra a Szalontai, a Cséfai, majd a Cséffa-nagyszalontai járáshoz tartozott. Ezután Békés megyéhez csatolták a Sarkadi járás részeként, majd a Szeghalmi járás része lett. Napjainkban a kistérségen belül ismét Sarkadhoz köti egyre több szál.
Biharugra lakosainak száma napjainkban 945 fő (2015. évi adat). A községnek száz évvel ezelőtt közel kétszer annyi lakosa volt, mint napjainkban. Ez a hanyatlás egyrészt "Trianon" következményeire vezethető vissza, még akkor is ha azt látjuk, hogy a békeszerződés után az 1960-as évekig fokozatosan nőtt a falu lakosainak száma. A trianoni határ miatt Biharugra az ország legszélére került, ezzel elvesztve a kistérségen belüli addigi relatív központi szerepét is. Az 1960-as években azonban nagyobb elvándorlási hullám következett, amely a tsz-szervezés után kezdődött. Biharugra község lakossága egyre inkább elöregszik. Egyre csökken a megtartóereje, ennek az ősidők óta lakott vidéknek, amely pedig már hajdani időkben is vonzotta az embereket a letelepedésre.
Településünk tagja az Alföld Slow Egyesületnek.
Az Alföld Slow Egyesület 2018-ban alakult, jelenleg 25 békési település (Almáskamarás, Békés, Békéssámson, Biharugra, Csabaszabadi, Csanádapáca, Ecsegfalva, Elek, Csorvás, Doboz, Gádoros, Gyomaendrőd, Gyula, Kamut, Kardoskút, Kevermes, Kétegyháza, Kondoros, Kunágota, Lőkösháza, Magyardombegyház, Nagykamarás, Sarkad, Újkígyós, Vésztő) érintett az együttműködésben. Munkánkat segíti a Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft., az Újkígyósi Petőfi Sándor Művelődési Ház, a Kondorosi Turisztikai Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft., a Komoróczki Turisztikai Kft., és több magánszemély.
Az angol slow szó jelentése lassú, komótos.
A slow (lassú) mozgalmak már az 1980-as években utat törtek, először a slow food (komótos étkezés) jelent meg, 1986-ban, Olaszországban, ezt követte a citta slow (élhető város) mozgalom megjelenése, szintén Olaszországban. Az élhető város mozgalom az 50 ezer alatti lakosságszámú városokat célozza, szigorú feltételekhez kötött, 55 kritérium felét kell teljesíteni a városnak. Jelenleg 33 országban 296 tagja van, Magyarországon Hódmezővásárhely.
A lassú turizmus nem alternatív turizmus, hanem ellenpólus a gyors tömegturizmushoz képest, a lassú mozgalmakból ered.
A Turizmus Bulletin tudományos szakfolyóirat 2014. évi 1. számában jelent meg Pécsek Brigitta tanulmánya Gyorsuló idő, lassuló turizmus: a lassú turizmus modellezése címmel.
A lassú turizmus modellje 4 alappillérén nyugszik a szerző szerint:
Ezen mozgalmakat megismerve, és felismerve benne a lehetőséget a térség fejlesztésére, Szebellédi Zoltán, Újkígyós Város korábbi polgármesterének kezdeményezésére Almáskamarás, Csabaszabadi, Csorvás, Doboz, Kétegyháza, Kondoros, Kunágota, Lőkösháza, Újkígyós települések polgármesterei, illetve Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. vezetője, valamint a Budapesti Metropolitan Egyetem elhatározta, hogy megalapítja az Alföld Slow Egyesületet 2018-ban.
Az Egyesület jövőképe: A vidéki, fenntartható és önfenntartó élet értékké válik a lakosság és a turisták körében.
Az Egyesület küldetése, célja
Az Egyesület a lassú turizmus és a lassú szemlélet elterjedését, hazai megélését, megvalósítását tartja legfontosabb feladatának. A hazai települések körében felkelteni az érdeklődést a téma iránt, az egyes részfeladatok megvalósítása, kihangsúlyozása érdekében.
Célunk ebben a felgyorsult világban a pillanatok megélése, a tudatossá válás, mind az életvitelben, mind a fogyasztásban, mely egyben az egészség alapja is. Ehhez szükséges a helyi és a hazai termelő vállalkozások támogatása, erősítése, turisztikai vállalkozások bevonása.
A témákhoz (slow food, slow city, slow tourism, fenntarthatóság, élhető település, élhető közösség, stb.) kapcsolódóan konferenciák, találkozók, oktatások szervezése fontos feladat.
Tervezett feladatok:
Tagjaink közé várjuk:
Tagdíj mértéke:
A tagdíj összege évente
További információk az Alföld Slow Egyesület honlapján és Facebook oldalán érhetőek el.
Írta: Szőke Tünde Mónika, Alföld Slow Egyesület, elnökségi tag
2024.
[1] Forrás: Pécsek Brigitta: Gyorsuló idő, lassuló turizmus: a lassú turizmus modellezése Turizmus Bulletin, 2014. 1. szám.3-9 oldal.
„MVM Gallyazási védőövezet paramétereit” tartalmazó tájékoztató anyag:
https://www.mvmhalozat.hu/aram/oldalak/3458
Biharugra Község Önkormányzata Képviselő-testülete 36/2022. (IX. 23.)önkormányzati határozatában döntött arról, hogy csatlakozik a hátrányos szociális helyzetű felsőoktatási hallgatók („A” típusú pályázat), valamint a felsőoktatási tanulmányokat kezdő fiatalok („B” típusú pályázat) támogatására létrehozott Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer 2023. évi pályázati fordulójához.
A pályázatoknak a Bursa Hungarica Elektronikus Pályázatkezelési és Együttműködési Rendszerében, az EPER-Bursa rendszerben történő rögzítésének és az önkormányzathoz történő benyújtásának határideje: 2022. november 03.
A pályázatbeadáshoz az EPER-Bursa rendszerben egyszeri pályázói regisztráció szükséges, melynek elérése: https://bursa.emet.hu/paly/palybelep.aspx
(Azok a pályázók, akik a korábbi pályázati években regisztráltak a rendszerben, már nem regisztrálhatnak újra, ők a meglévő felhasználónév és jelszó birtokában léphetnek be az EPER-Bursa rendszerbe.)
A pályázat csak a pályázati kiírásban meghatározott kötelező mellékletekkel együtt érvényes.
A pályázati kiírások szövege és a pályázati űrlapok az alábbi linkek alatt érhetők el:
"A" típusú pályázati űrlap (.docx)
"A" típusú pályázati űrlap (.pdf)
"B" típusú pályázati űrlap (.docx)
"B" típusú pályázati űrlap (.pdf)
A biharugrai lakosok nevében üdvözlöm Önt községünk honlapján!
Örömmel tölt el, hogy honlapunk felkeltette érdeklődését. Remélem, kellemes időtöltést szerzünk Önnek, és sok hasznos információt tud meg településünkről.
Makra Tibor polgármester
Biharugra Község Önkormányzata 12.895.707.- Ft. vissza nem térítendõ támogatást nyert a Helyi hõ- és hûtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal” címû pályázati konstrukción az Új Széchenyi Terv keretében. A beruházásból a helyi konyha épületének fûtésrendszerének a fejlesztésére került sor.
Sajtótájékoztató
Az Európai Unió tagállamai 2007. év márciusában egyhangúan vállalták, hogy 2020-ig az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 20%-kal csökkenti, az energiafelhasználáson belül a megújuló energiaforrások részarányát a jelenlegi 8,5%-ról 20%-ra növeli, és az energiahatékonyság 20%-kal javítja.
Hazánkban a Környezet-és Energia Operatív Program (KEOP) által meghirdetett pályázatok vissza nem érítendõ támogatást nyújtanak azok részére, akiknek fontos az energiaracionalizálás és a megújuló energiaforrások használata.